Apátistvánfalva - Zsidahegy - Zsida - Hársas-tó - Farkasfa - Apátistvánfalva
Táv: 25,8 km
Időtartam: 9 óra
Az Apátistvánfalváról induló, és oda érkező túra mottójául azért választottuk Reményik Sándor szavait, mert az út során érintjük a Zsida-, a Hársas-, a Háromházi- és a Kis-patakot is, s a Hársas-tónál megpihenhet a Kedves Túrázó! Az Őrség különleges értékei közé tartozik a több száz forrás és a több tucat kisebb-nagyobb patak környezetében kialakult lápok, láprétek, nedves kaszálók. Az út során ezeket a vízhez kötött társulásokat figyelhetőek meg. A vízjárta, természetes állapotú területek mocsár- és láprétjeinek ritka növényei a kosborok, a szibériai nőszirom, a csillagos nárcisz, a gyapjúsás és a sárgaliliom is. Féltve őrzött, igazi szenzációt jelentenek a tőzegmohás élőhelyek – rétek és dagadólápok, amelyeknek a társulásait tíz tőzegmohafaj alkotja. A láprétek mellett a ritka és értékes lepkék képezik a térség egyik meghatározó turisztikai vonzerejét. Olyan ritka fajokkal találkozhat az út során, mint a lápi tarkalepke, a narancslepke, a szenderek és a szövőlepkék több faja. A patakok felső folyásában még mindig körülbelül száz tegzesfaj lárvája él. Az őrségi vizek a környezet tisztaságára érzékeny halfajok számára biztosítanak túlélési esélyt. Ha szerencsés, akkor sebes pisztrángot, fürge csellét vagy akár réti csíkot is megpillanthat a habokban. A patakparton gyakori a sárgahasú unka, az alpesi gőte és a foltos szalamandra is. A nagyobb vízfolyások mentén vidra is előfordul. A túra során két szakrális emléket, az apátistvánfalvai templomot és a farkasfai haranglábat is megtekintheti. Az 1785-90 között épült apátistvánfalvai Harding Szent István-templom a mai napig használt barokk stílusú római katolikus történelmi kegyhely. A templom falai két méter vastagok; a torony 37 méter magas, hat ablaka van. A monumentális épület kétezer ember befogadására alkalmas, a szentgotthárdi barokk templom után ez a második legnagyobb kegyhely a Vendvidéken. Farkasfa belsőszeri részén áll a különleges formájú "félszoknyás" stílusban épített régi harangláb. A 2000-ben épült a Szent Anna-templom szintén a falu nevezetessége.
Őriszentpéter - Szalafő-Pityerszer - Szalafő-Felsőszer - Kondorfa - Barkás-tó - Ispánk - Őriszentpéter
Táv: 33 km
Időtartam: 8 óra
Mint azt a túra – általunk adott – fantázianeve is mutatja, mélyebb betekintést enged az Őrség természeti és építészeti értékeibe, az egyes nevezetességeken keresztül. A mintegy 8 órás túra első állomása Őriszentpéter. Itt, a szerek között barangolva, olyan építészeti emlékeket csodálhat meg a kedves Látogató, mint a híres Árpád-kori műemlék templom, a 16. századi téglaégető és a régi sökfás temető. A séta során az Őrség természeti kincseiben is gyönyörködhetünk, amelyeket tematikusan a Rezgőnyár tanösvény és az Őrségi Nemzeti Park Csörgőalma gyümölcsöskertje mutatnak be. A Szala patak hídján átkelve, a Szala menti tanösvényen járva jutunk el sétánk következő állomására, Szalafőre. A kis község központjában, a Templomszeren található az egykori jégverem, a hősi emlékmű, a szalafői életfa és a református templom. Pár lépéssel arrébb található az Őrségi Tejüzem, amelynek teraszablakán keresztül betekintést nyerhet a legkorszerűbb technológiával történő sajtgyártás folyamatába. A megfáradt és megéhezett kirándulót mindig szeretettel várjuk az Őrszem Fogadóban egy pohár frissítőre és tejtermék kóstolóra (előzetes egyeztetés alapján). A rövid pihenő után a kirándulás – a pacsirtáról elnevezett – Pityerszerre vezet, ahol kihagyhatatlan nevezetesség az Őrség építészetét és településszerkezetét bemutató népi műemlék-együttes. Innen a séta a Felsőszerről a Papszerre, a Lugas-patak völgyének kanyarulatában és dombokon (Nagysári-hegy, Máli-hegy) visz keresztül, át a Bárkás-tóhoz, onnan pedig Ispánkra. A Nyugati-, majd a Keletiszeren át már visszafelé indul Őriszentpéterre, ahol az Alszeren ér véget az út.
Őriszentpéter - Ispánk - Lugos patak völgye - Kondorfa - Szalafő - Őriszentpéter
Táv: 25 km
Időtartam: 7 óra
Az Őrségben sajátos formában valósul meg a táj és az építészet harmóniája. A szelíden hullámzó őrségi táj dombtetőire, még a honfoglalás korában ide telepített szabadalmas őrállók építettek néhány házból álló településrészeket, az ún. szereket. Ez a tájba illeszkedő településszerkezet és építészeti stílus mind a mai napig fennmaradt, élő hagyomány az Őrségben. A „Szerről-szerre, dombról völgyre” fantázianevű túra célja, hogy egy általános, összbenyomást adjon az őrségi tájról. Tehát ez a túra abban különbözik az „Őrségi mozaiktól”, hogy amíg ott célirányosan is felkeresik az egyes nevezetességeket, addig a „szerről szerre” túrán az Őrség természeti kincseiről kap a Túrázó egy átfogó képet, valamint megtekintheti a szeres településszerkezet ősi mintáját Pityerszeren, és átsétálhat Őriszentpéter, Ispánk, Kondorfa és Szalafő máig élő szerein, betekintve a portákra. Ispánkon egy percet elidőzve átérezheti a hely szellemét, ugyanis az őrségiek szerint Ispánk „a világ közepe”.
Kétvölgy - Kakas-domb - Hampó-völgy - Hármashatár - Hampó-völgy-János-hegy - Kétvölgy
Táv: 25 km
Időtartam: 8 óra
A túra során a Vendvidéken barangolhat a Kedves Vendég, amely az Őrségtől nyugatra, a határ mentén fekszik. Az Őrségtől abban különbözik, hogy lakói jobbágysorban éltek (a kiváltásos szabadalmas őrállókkal ellentétben), s szerek helyett itt útmenti, ún. szórvány-települések vannak. A jóval zártabb, falusias képet mutató, zömében szlovének lakta településeken még mindig él a „háznevek” használata. A túra kiindulópontja Kétvölgy, amely Permise és Ritkaháza 1951-es egyesítéséből jött létre. A település neve kezdetben Vashegyalja volt. Jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze. Kétvölgy egyik nevezetessége az 1865-ben épített ritkaházi szoknyás harangláb (Fő u. 63.). Kétvölgyből Felsőszönök felé tartva, útközben megcsodálhatja a ritkaházi Sulics-kápolnát, valamint a János-hegyen álló népi feszületeket (Gáspár család keresztje, Zrim-kereszt, Mesics-Embersics kereszt, Rüsics-kereszt, Serfecz-kereszt, Steiner-kereszt). A felsőszönöki hármashatár Magyarország, Ausztria és Szlovénia, ezen belül három település Felsőszölnök, Magasfok és Rábaszentmárton találkozásánál fekszik. Az 1922-ben felállított hármashatárkő egy csonka gúla alakú oszlop, 215 centiméter magas, alul 173 centiméter széles. A gúla három oldalán a három határ-ország címere, és a trianoni szerződések ratifikálásának dátuma látható. A túrát az értékes természeti környezet teszi még különlegesebbé.
Kétvölgy - Szakonyi-erdő - Apátistvánfalva - Orfalu - Kétvölgy
Táv: 22,4 km
Időtartam: 6,5 óra
A Vendvidéki séta során a térség szórványtelepüléseit bejárva csodálhatják meg a környék természeti kincseit és az épített szakrális emlékeket. A túra Kétvölgyből indul, ahol a ritkaházi szoknyás haranglábat érdemes megnézni (Fő u. 63.). A település távolabbi pontján fekszik a ritkaházi Sulics-kápolna, valamint a János-hegyen álló népi feszületeket (Gáspár család keresztje, Zrim-, Mesics-Embersics-, Rüsics-, Serfecz- és a Steiner-kereszt). Szakonyfalu látványosságai közé tartozik az 1922-ben épített Sarlós Boldogasszony római katolikus templom, valaminta Szent Anna szobor, amely az alsószölnöki Mária szobor méltó párja. Szakonyfaluban találja az ország legnyugatibb pontját jelölő kopjafát is, ugyanis 1990 előtt a ténylegesen legnyugatibb pont, Felsőszönök nehezen volt csak megközelíthető. Az út mentén fekszik a Windisch-Horváth-kereszt. Apátistvánfalva érdekességei a községi kereszt, a Harding Szent István-templom, a régi apátistvánfalvai kápolna. Az 1785-90 között épült Harding Szent István-templom a mai napig használt barokk stílusú római katolikus történelmi kegyhely. A templom falai két méter vastagok, a torony 37 méter magas, 6 ablaka van. A monumentális épület 2000 ember befogadására alkalmas. A szentgotthárdi barokk templom után ez a második legnagyobb kegyhely a Vendvidéken. A túra utolsó állomása Orfalu. Itt található egy 1823-ban épült szoknyás harangláb. A Szlovén tájház a 20. század elején épült ún. tömésház, amely falainak vastagsága eléri a fél métert. A Kis Tiglav egy a Triglav Nemzeti Parktól (Szlovénia) ajándékba kapott egytonnás kődarab, amelynek talapzatában a hét szlovén településről származó egy-egy kő található. A falu határában található a Fekete-tó és környéke, az Őrségi Tájvédelmi Körzet egyik legjelentősebb, fokozottan védett területe. A túraútvonal átszeli a Szakonyfalui–, a Grajka–, a Zsida– és a Hársas – patakot.
Őriszentpéter – Bajánsenye-Dávidháza – Öreg - hegy – Kercaszomor (végig követve jelet)
Táv: 18 km
Időtartam: 6 óra
A kirándulás Őriszentpéter központjából indul. A települést elhagyva érinti az egykori vasúti őrházat, s a vasúti töltés mentén halad egy ideig, ahol a sínek között olykor őzeket is láthatunk büszkén pózolni. Az egykori négy falu (Őrbajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány) egyesüléséből létrejött Bajánsenyét a Dávidháza felőli részén érinti. A Kerka hídján átkelve, az Öreg-hegyen található házi berkenyefa, a boronafalu, a régi bakhátas szántás még látható nyomai mind színesítik az utat. A Kis-hegy és a Belső–hegy régi présházai között kanyarogva éri el Kercaszomort. A sökfás temetőt és az - 1846, ill. 1896 óta itt álló - „milleniumi-hársfákat” elhagyva a „legbátrabb község” főutcára jutunk ki, ahonnan a mintegy 3 km-es kört alkotó Szomoróczi-, majd a Fürge csele tanösvényeken folytatjuk utunkat. Az 1877-ben épült református, szoknyás harangláb tövében megpihenhet. Innen az út a Kék rom jelzés mentén vezet a Szent Vencel templom helye, a Pusztatemető felé. Vas megye első falusi temploma feltehetően a XII. század végén épült az ún. gyepű-elvén.
Magyarszombatfa – Gödörháza – Velemér ( „Sárgaliliom tanösvény” útján, követve a jelet)
Táv: 7 km
Időtartam: 3 óra
A túra fantázianeve „Barangolás a gerencsérek földjén”, hiszen mind Magyarszombatfa, mind Velemér a fazekasságáról híres. A kiindulópont Magyarszombatfán a Tűzzománc Szomjoltó parkolója. A kis községben járva mindenképpen érdemes megnézni Buzás Attila kecskefarmját és kecsketej feldolgozó üzemét, ahol a francia farmer kecskesajtokhoz hasonlóan kézi formázású, a francia és magyar ízlésvilágnak megfelelő fél kemény és féllágy sajtok készülnek. A manufaktúra épületének oldalán a helybeli fazekasok gyűjteményes kiállítása látható. Ha valamelyik felkeltette az érdeklődését, akkor oda azonnal be is lehet térni, hiszen jelenleg Magyarszombatfán 14 család őrzi a fazekas hagyományokat. A Sárgaliliom tanösvényen éri el Gödörházát, ahol a híres, a református egyház tulajdonában levő, több mint 200 éves műemléki védettséget élvező fa-harangláb tekinthető meg. A tanösvényen tovább haladva jut el Velemérre, amelynek nevezetessége az Árpád-kori templom. Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gótépítészeti stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377. körül készült freskói tették világhírűvé.